Nagyon nagy szerencsénk van, hogy ez a 2-1-es zakó a jól játszó Bolton együttesétől nem úgy érte hőn szeretett csapatunkat, hogy még aktívan benne vagyunk a bajnoki címért folyó harcban. Úgy ez fájt volna. Így viszont ez is a futottak-még kategóriába fog tartozni, mert egy ilyen kaliberű csapatnak, mint az Arsenal, csak a győzelem kéne, hogy számítson.

A Ligakupa döntő elvesztése óta megzuhant a csapat, hetek alatt kihullottunk az összes kupa sorozatból, s a mai nappal végérvényesen vége a bajnoki címért folyó küzdelemnek is. Elbuktuk. Pedig hányszor hallottuk, hogy ebben a csapat ott van a mental strength, meg az attitude, ó, hányszor fordítottuk le szerkesztőtársaimmal e oldalra. A Ligakupa döntőbeli bukás óta pedig olyan szépen kopi-pésztelhetnénk Wenger megnyilvánulásait, hogy azt öröm lenne nézni.

Annyiszor elmondtam már, hogy Arsenal-szurkolónak lenni a leghálátlanabb a világon. Jelenleg. S persze csak azoknak, akik nem a múltból akarnak élni. Ugyanakkor az ember jelenleg nem látja, hogy hol van az a szint, ahol a jelenlegi Arsenal megtudna állni, s nem süllyedni tovább, de hétről-hétre újabb és újabb mélypont érkezik.

Az okokat pedig annyiszor elmondtuk már. Venni vagy nem venni? Wenger maradjon vagy se? Már mind lerágott csont. Ez egy ördögi kör. A francia, mint egy szamár, ő úgy is ki fog találni valamit a sajtónak, amivel ezt az irgalmatlanul nagy vergődést meg lehet magyarázni.

Egyébként sajnálom az öreget. Az ő játékosai, akiket vagy fillérekért vett, vagy innen-onnan összekuncsorgott, egyszerűen szarnak a fejére. Szarnak a hitbe. Akkor mire fel kell őket itt tartani? Miért ragaszkodunk minden áron a nagy játékosokhoz, akik egyszerűen nem akarnak itt maradni?

A legjobban viszont magunkat, szurkolókat sajnálom. Wenger miatt is, meg a csapat miatt is. Tényleg, fantasztikus, hogy mindig pozitív a pénzügyi mérlegünk, ki is tehetjük az ablakba. Ráadásul, ha minden jól alakul, akkor ott leszünk jövőre is a Bajnokok Ligájában! Mily' pozitív az élet. Míg Manchester piros felében az utóbbi 10 évük legrosszabb keretével ellenfél nélkül húzzák be a bajnoki címüket. Mert megérdemlik. Ők, ha kellett, fordítottak 2-0-ról. Ők, ha kellett, emberhátrányban nyertek.Csak gratulálhatunk nekik!

Jövő héten rangadó, de ettől függetlenül csak abban a reményben tudom megnézni a szezon hátralévő meccseit, hogy az Arsenal képes lesz nem elbukni a harmadik helyet. Remélhetőleg az utolsó meccseken helyet kapnak az olyanok, mint Henri Lansbury, csak hogy meglássuk, mire számíthatunk jövőre.

És remélem, a mostani játékosoknak nem jelent majd motivációt, hogy visszavágjanak jövőre a Unitednek. Inkább menniük kéne. A játékosoknak, akik nem tudnak jól passzolni. A játékosoknak, akik nem tudnak beadni. Nem kérdés, ez után a szezon után fejeknek KELL hullaniuk, mert ez nem mehet így tovább.

Az Arsenalért, a szurkolókért, a hagyományokért.