web stats
Belépés Regisztráció

Arsenalfan.hu | Történelem | Menedzserek

Menedzserek

Az Arsenal menedzserei...

Sam Hollins
1894-1897

Sam Hollins volt az Arsenal első kinevezett igazgató titkára 1894-ben. Ő volt az első egyén, akit megbíztak a csapat ügyeivel. Kinevezése előtt a játékosokból és klubtagokból álló bizottság igazgatta az egyesületet. Hollis három évet töltött a csapatnál, mialatt a másodosztály középmezőnyében maradt az együttes. 1897 nyarán a Bristol Cityhez távozott.

Thomas Brown Mitchell
1897-1898

Thomas Brown Mitchell, az Arsenal első profi igazgatója 1897-ben csatlakozott a klubhoz. A Dumfries környékéről származó skót, Mitchell 1867 körül délre húzódva átlépte a határt, és a Blackburn Rovers titkára lett körülbelül 12 évig. Kevesebb, mint egy szezont töltött az Arsenalnál, de ez idő alatt a csapatot túljuttatta 3 FA-Kupa selejtezőn, mielőtt megadták volna magukat a Burnleynek az első igazi selejtezőkörben. Emellett a 10. helyről az 5.-re repítette a klubot a bajnokságban 1898. márciusi távozása előtt. Mitchell később visszatért a Blackburnbe, ahol 1921 augusztusában 78 évesen elhunyt.

George Elcoat
1898-1899

George Elcoat elődjéhez, Mitchellhez hasonlóan csak egy évig maradt az Arsenalnál. Elcoatnál, aki a Stockton-on-Tees csapatától érkezett, nagy előnyt élveztek azok a játékosok, akik a határ északi oldaláról származtak. Volt olyan alkalom, hogy egyszerre nyolc skót kapott szerepet a kezdőcsapatban. Az Arsenal a hetedik helyen végzett vezetésével a közben 18 csapatosra felemelt bajnokságban, ami így pariban volt az előző szezonbeli eredménnyel. Azonban a gárda csúnyán kikapott a Derbytól az első igazi FA-Kupa körben, így búcsúzott a kupaporondtól.

Harry Bradshaw
1899-1904

Harry Bradshaw átvéve George Elcoattól az uralmat, ötéves irányítása alatt a csapat kilátásait teljesen átformálta. Az Arsenal első sikeres managerének tekintett Bradshaw hírnevét már 1891 és 1899 között felépítette a Burnleynél, és okos taktikusként a klubot az 1902-03-as szezon során dobogós helyre juttatta. Bradshaw továbbállt a Fulhamhez, majd később a Déli Liga titkáraként dolgozott 1924. évi haláláig.

Phil Kelso
1904-1908

Phil Kelso egy kemény skót volt, aki korábban a Hibernian csapatánál edzősködött, majd átvette az újonnan bemutatott Woolwich Arsenal irányítói posztját 1904-1908-ig. Kelso egymást követő két alkalommal is a legjobb négy közé vezette a csapatot az FA-Kupában, ám a bajnokságban nem tudott előrelépést felmutatni. Az Arsenaltól való távozása után rövid időre visszatért Skóciába egy hotelt vezetni, majd 1909-ben a Fulham trénere lett. 15 évig, 64 éves korában, 1935-ben bekövetkezett haláláig maradt a nyugat-londoni gárda alkalmazásában.

George Morrell
1908-1915

George Morrel 1908-1915-ig volt a Woolwich Arsenal managere, és ő irányíotta a Plumsteadből való elköltözést az Ágyúsok nemrégiben elhagyott észak-londoni otthonába, a Highburybe. Morrell kénytelen volt eladni több meghatározó játékosát is, mégis a 6. helyet érte el a csapattal első idényében. Szerencsétlenségére ő az egyetlen Ágyús menedzser, aki azzal "büszkélkedhet", hogy kiesett; Woolwich Arsenal az első osztályból a másodikba csúszott vissza, miután 1913-ban az utolsó helyen végeztek. De Morrell csapata 1915-ben ötödikként végzett, ami elegendő volt ahhoz, hogy visszakerüljenek az első osztályba

Leslie Knighton
1919-1925

Leslie Knighton 1919-ben lett kinevezve azok után, hogy rövid ideig a Leedsnél és a Manchester Citynél is betöltötte a manageri feladatokat. 6 évig állt a klub alkalmazásában, ám egyszer sem ért el csapatával a 10. helyezésnél jobbat, 1924-25-ben pedig csak 20. lett a gárda. Ennek a szezonnak a végén menesztették, és helyére a mára legendássá vált Herbert Chapman érkezett. Az Arsenaltol való távozása után Knighton vezette még a Bournemouth, a Birmingham City és a Chelsea csapatát is.

Herbert Chapman
1925-1934

A sheffieldi születésű Herbert Chapman nemcsak azt érte el, hogy az Arsenal Anglia egyik domináns csapata lett, hanem a futballról alkotott elképzelései és ötletei mintául szolgáltak több csapatnak és edzőnek szerte a világon. Mielőtt a Highburyben bemutatkozott, irányította a Leeds Unitedet és a Huddersfield Townt is. Érkeztével bemutatta a 3-3-4-es, másnéven a 'WM' felállást, amivel 1930-ban FA-Kupa győzelemig és az 1930-31. szezonban rekordot jelentő 127 góllal bajnoki címig jutott. 1934-ben 55 évesen hirtelen, tragikus körülmények között távozott az élők sorából, miután másodszor is bajnokságot nyert. Egy bronz mellszobor őrizte sikereinek emlékét a Highburyben.

George Allison
1934-1947

George Allison Darlingtonban született, és 1905-beni Londonba költözése előtt újságíróként dolgozott. Program szerkesztő lett a Woolwich Arsenal csapatánál, és ő volt, aki közvetítette a rádió által első élő adásban leadott FA-Kupa döntőt, mely az Arsenal és a Cardiff City között zajlott 1927-ben. Később a klub titkára lett, aztán ügyvezető igazgatúvá lépett elő, végül 1934 júniusában a csapat managere lett. Herbert Chapman két bajnoki címe mellé 1935-ben szerzett egy harmadikat is. Ugyancsak megnyerte az FA-Kupát 1936-ban, majd 1938-ban megint bajnoki címig jutott az együttessel. Allison 1946-47-ben döntött úgy, hogy távozik a klubtól, és visszavonul a játéktól is.

Tom Whittaker
1947-1956

Thomas James Whittaker a hampshire-i Adershotban született, és 1919-ben csatlakozott a klubhoz, ahol Herbert Chapman idején erőnléti edző lett. Fontos szerepet kapott Chapman mellett az erőnléti edzések és a fizikoterápia rendszerének átalakításában a klubnál, mielőtt átvette volna a csapat irányítását Chapman utódjától, Tom Whittakertől 1927-ben. 1948-ban és 1953-ban bajnokságot, 1950-ben pedig FA-Kupát nyert az együttessel, mielőtt 58 évesen, 1956-ban szívrohamban meghalt.

Jack Crayston
1956-1958

Jack Crayston 1910-ben született Lancashire-ben, és 1956 novemberében lett kinevezve az Arsenal managerének. Korábbi játékosként több, mint 200 mérkőzéssel az Arsenalban Crayston a csapatot a 11. helyről a 3.-ra jutatta, végül első szezonjában a 5. helyen végzett a gárdával. 24 éves szolgálat után 1958 májusában távozott, hogy átvegye a Doncaster Rovers irányítását. 1992-ben távozott közülünk.

George Swindin
1958-1962

George Swindont azután, hogy 272-szer szerepelt kapusként az Arsenal kezdőcsapatában, meghívták, hogy vegye át az irányítást a Highburyben 1958-ban azután, hogy rövid, ám sikeres időt töltött el edzőként a Peterborough Unitednél. Felügyelt egy drasztikus átalakítást a játékosállományban, mialatt első szezonja során a bajnokságban a harmadik helyet érte el. Az Ágyúsoktól való távozása után dolgozott még a Norwich City, a Cardiff City, a Kettering és a Corby csapatánál, mielőtt visszavonult volna Spanyolországba. 2005 októberében 90 évesen halt meg.

Billy Wright
1962-1966

Billy Wright William Ambrose Wright néven született Shropshire-ben 1924-ben, és ő volt az első játékos, aki 100 válogatottságig jutott az angol nemzeti csapattal, nem kevesebb, mint 90-szer volt kapitánya a válogatottnak beleértve az 1950., 1954. és 1958. évi világbajnokságokat. 1962-ben lett az Arsenal vezetőedzője, de soha nem sikerült a 7. helynél feljebb kapaszkodnia, és az 1965-66-os szezon végén, amikor a csapat csak a 14. lett, és kiesett az FA-Kupából is a Blackburn Rovers ellenében, távozott a klubtól. Wright elhagyta a vezetőséget, és televíziós szakértő lett az Arsenal TV-nél. 2002-ben ünnepélyes keretek között bekerült az English Football Hall of Fame-be az angol futballra való hatásának elismerésére.

Bertie Mee
1966-1976

Bertie Mee a nottinghamshire-i Bullwellben született, és ő vezette az Arsenalt az első duplázásig; 1971-ben mind bajnok, mind FA-Kupa győztes lett a csapat. 1966-ban lett manager a klbunál, és asszisztenséül fogadta Dave Sextont és Don Howe-t. Uralma alatt az Arsenal egymást követő években kétszer is elérte a Liga-Kupa döntőt (1968, 1969), ám alulmaradt a Leeds United és a Swindon Town ellen is. Egy évvel később azonban az Ágyúsok 17 év után először nyertek egy trófeát; a Vásárvárosok Kupájának döntőjében összesítésben 4-3-ra diadalmaskodtak az Anderlecht felett. Elveszítve az odavágót 3-1-re, a visszavágón 3-0-ra legyőzték a belga együttest. A duplázás első felét a helyi rivális Tottenham Hotspur otthonában, a White Hart Lane-en érte el a gárda a bajnokság utolsó napján. 5 nappal később Charlie Graham hosszabbításban szerzet góljával verte az Arsenal a Liverpoolt 2-1-re a Wembleyben elhódítva az FA-Kupát. Mee 1976-ban távozott, később a Watford együttesénél Graham Taylor segítőjeként dolgozott 1978-ban. 2001-ben 82 évesen távozott az élők sorából.

Terry Neill
1976-1983

William John Terence "Terry" Neill 1942 májusában Belfastban született, és 1959-ben került az Arsenalhoz játékosként. 1973-ban játékospályafutását befejezte, és Bill Nicholsont követte a helyi rivális Tottenham kispadján. Két évig volt a Spurs edzője, miközben a csapat majdnem kiesett. Ezek után lett az Arsenal managere 1976-ban, és azóta is ő a legfiatalabb edző a csapat történetében. A klub egy kisebb fellángolást élt meg ez idő alatt, bejutott 1978-ban és 1980-ban az FA-Kupa döntőjébe, de csak 1979-ben nyerte azt meg. Elérte még 1980-ban a Kupagyőztesek Európa-Kupájának döntőjét is a csapattal, de a Valencia ellen büntetőkkel alulmaradtak. 1983 decemberében vonult vissza a csapattól és a futballtól is.

Don Howe
1984-1986

Donald "Don" Howe 1935. október 12-én született. Pályafutását a West Bromwich Albion csapatában kezdte, majd 1964-ben Billy Wright leigazolta az Arsenalhoz kapitánynak. Howe visszavonult a pályáról, és Bertie Mee mellett a tartalékcsapat trénere lett, majd Dave Sexton 1968-as távozásával az első csapathoz került. Később visszatért régi klubjához, a West Bromwich Albionhoz, majd edzősködött Törökországban a Galatasaraynál, hazatérve Angliába pedig a Leeds Unitednél, végül 1977-ben visszakerült az Arsenalhoz, mint vezetőedző. Howe 1983 végén Terry Neillt követte a manageri széken, és olyan játékosokat hozott a csapathoz, mint Tony Adams, David Rocastle és Niall Quinn. 1986 márciusában hagyta el a klubot, és később Bobby Gould mellett dolgozott a Wimbledonnál, irányította a Queen Park Rangers és a Coventry City csapatát, végül újságíró és szakkomentátor lett.

George Graham
1986-1995

Korábbi Arsenal játékosként George Graham 1986-ban 3 év millwalli szolgálat után került újra az Ágyúsokhoz. Két bajnoki címhez, két Liga-Kupa, egy FA-Kupa és egy Kupagyőztesek Európa-Kupája győzelemhez jutatta 8 esztendő alatt a klubot, és az Arsenal az 1980-as évek végének, illetve az 1990-es évek elejének meghatározó csapatává vált. Arról vált híressé, hogy csapatát a legkevésbé játszatta védőszellemben, és az évek során tökéletesítette a lescsapdát is. Ő vásárolta meg Ian Wrightot, a korábbi Arsenal gólrekordert a Crystal Palace-tól. A klubtól való 1995-ös távozása után a Leeds Unitednél és a Tottenham Hotspurnél volt manager. Ma futballszakértőként dolgozik.

Stewart Houston
1995 és 1996

Stewart Houston a Chelsea, a Brentford FC, a Manchester United, a Sheffield United, a Colchester United és a skót nemzeti csapat játékosa volt, mielőtt 1986-ban csatlakozott segítőnek George Graham mellé az Arsenalhoz. Kétszer is felelős manager volt; először 3 hónapig, mikor George Graham 1995 februárjában lemondott, ő vitte el a csapatot a KEK-döntőre. Houston aztán asszisztens maradt Bruce Rioch, a klub következő managere mellett is, és egy évvel későbbi távozása után újra Houston lett a felelős a csapatért. Aztán szeptember közepén távozott a klubtól, és a Queens Park Rangersnél lett manager, ahol Rioch lett a segítője. Később Graham mellett a Tottenhamnél, majd a Wallsallnál dolgozott.

Bruce Rioch
1995-1996

Bruce Rioch a Bolton Wandererst hagyta ott, hogy kövesse George Grahamet az Arsenal kispadján 1995-ben, és egy évig maradt. Ezalatt az egy év alatt bejuttatta az Arsenalt az UEFA-Kupába a bajnokság utolsó fordulója során az Everton, a Blackburn Rovers és a Tottenham kárára. Elért még egy Liga-Kupa elődöntőt, de ott búcsúzni kényszerült együttesével idegenben rúgott kevesebb gól miatt az Aston Villával szemben. Távozása után Stewart Houston asszisztense lett a Queens Park Rangersnél. Később irányította még a Norwich Cityt, a Wigan Athleticet és mostanság a dán Odenset.

Arséne Wenger
1996-Mostanáig

Arséne Wenger 1996 szeptemberében került az Arsenal csapatához azután, hogy edzőként tevékenykedett szülőhazájában, Franciaországban; Nancyban és Monacoban, illetve Japánban a Gampus Eight csapatánál. Vezérletével első teljes szezonjában elérte a csapat második duplázását megnyerve a bajnokságot és az FA-Kupát is. További bajnoki címeket szerzett még 2002-ben és 2004-ben. 4-szer nyert FA-Kupát az Arsenallal, és a 2005-2006. évi bajnokságig mindig az első 2 hely egyikén végzett, de ebben az évben is kijuttatta csapatát a legnevesebb európai kupába, a Bajnokok Ligájába. 2000-ben UEFA-Kupa döntőig meneteltek, ahol a Galatasaray ellen büntetőkkel kaptak csak ki. 2004-ben veretlenül lettek bajnokok, és ezt a veretlenségüket 49 meccsen át tartották is, ami azóta is rekordnak számít. 2006-ban a BL-döntőig vezette a csapatot, ahol 13 percen múlt csak a történelmi győzelem. Arséne Wenger ma is a csapat szolgálatában áll, és ő felügyelte a csapat Highburyből való költözését a közeli Emirates Stadiumba az Ashburton Grove-ra.


Kiadó reklámfelület

Facebook