Nem vitás: rendkívül bonyolult és stresszes transzfer időszakon vagyunk túl, az elmúlt hetekben az Arsenal nagyon sűrűn szerepelt a sportsajtó átigazolási rovatában, és nem egyszer kellett improvizálni annak érdekében, hogy három új játékost is igazoljon a csapat.

Ahhoz, hogy megértsük, mi történt a tél folyamán, vissza kell mennünk tavaly nyárra. A 2022-es nyári átigazolási időszak végén a legfőbb prioritást egy szélső megszerzése jelentette, a célpontok Rapinha, Pedro Neto és Mudryk voltak. Mohamed Elneny nyár végi, súlyos sérülése viszont azt jelentette, hogy az Arsenal prioritást váltott, inkább egy középpályás megszerzése lett volna a cél, de sem Danilo, sem Douglas Luiz leigazolása nem jött össze.

Elneny viszont időközben hamarabb visszatért a vártnál, így most télen újfent egy szélsőt szeretett volna igazolni a csapat. Az A-terv Mykhalyo Mudryk volt, az Arsenal három ajánlatot is tett az ukránért. Artetáék nagyon elszántak voltak, a Shakhtar Donetsk szerint a spanyol menedzser, Edu és Mudryk honfitársa, Zinchenko kvázi háromnaponta hívogatták Mudrykot, hogy meggyőzzék a 22 éves szélsőt az Arsenalba igazolásról.

Az biztos, hogy Mudrykon nem múlt semmi. A játékos szinte naponta osztott meg az átigazolásával kapcsolatos mémet az Instagramján. Az Arsenal végig tisztában volt a Shakhtar nyilvános követeléseivel, vagyis, hogy 100 millió eurót kérnek Mudrykért. Eduék joggal bízhattak abban, hogy az ukránok az átigazolási időszak vége felé engednek a követeléseikből, de a játékoshiánnyal küzdő Chelsea az utolsó pillanatban elorozta a játékost az Arsenal elől. Todd Boehly-ék összértékben nem ajánlottak többet Eduéknál, de sokkal kedvezőbb feltételek között tették azt. A fix vételárat például négy részletben fogják rendezni az ukránoknak, szemben az Arsenal öt részletével, és a bónuszokat is olyan feltételekhez kötötték, amelyek nagyobb valószínűséggel lehívhatók lesznek a jövőben, mint amilyet az Arsenal ajánlott.

Első improvizálás: Trossard

Mudryk Chelsea-hez való átigazolása jelentette az első újratervezést januárban, de szerencsére nem kellett sokáig várni a megoldással. A Brightonnál Leandro Trossard a hónap közepén összeveszett a vezetőedzővel, Roberto de Zerbivel, és úgy tűnt, a játékos és a vezetőedző kapcsolata végérvényesen károsodott. A 28 éves szélsőt az ügynöke ajánlotta az Arsenal figyelmébe azt követően, hogy a Tottenham 12 millió fontos ajánlatát elutasították a Sirályok, Eduék pedig lecsaptak a lehetőségre.

A belga játékos megszerzését gyakorlatilag kevesebb mint két nap alatt tető alá hozta az Arsenal. Arteta a bejelentéskor elmondta, hogy örül a sokoldalú, és a PL-ben is jelentős tapasztalattal bíró szélső megszerzésével. Trossard azóta már be is mutatkozott a csapatban, és bár még gólt nem szerzett, a pályán mutatott tevékenységei abszolút azt a látszatot keltik, hogy nagyszerűen be fog illeszkedni az Arsenalba.

Igazolás a fű alatt: Kiwior

Trossard igazolása napján először Lengyelországból érkeztek olyan exkluzív hírek a Twitteren, miszerint az Arsenal a Spezia védőjét, Jakub Kiwiort igyekszik megszerezni. A forrást még csak esély sem volt leellenőrzni, mire a hírt megerősítették a hitelesebb források, mint például Fabrizio Romano vagy David Ornstein, már "HereWeGo" stádiumban volt a transzfer, Kiwior már úton volt Londonba az orvosi vizsgálatok teljesítésére.

Eduék célja itt is egyértelmű volt: szerettek volna minél hamarabb egy ballábas középső védővel erősíteni, hiszen a keretben mindössze egy ilyen tulajdonsággal bíró játékos volt található Gabriel Magalhaes személyében, a brazil bekk eddig egy kivételével az összes tétmeccsen pályára lépett.

Az Arsenal a hírek szerint tavaly augusztusban kezdte el aktívan figyelni Kiwiort, amikor a lengyel először kapott meghívót a felnőtt válogatottba. A 22 éves játékos négyszer játszott a tavalyi világbajnokságon, és bár Eduék tudták, hogy a jó szereplése csak növelte az értékét, igyekeztek minél hamarabb leigazolni a védőt, nehogy a nyárra még drágább legyen, és hogy még több klub is megpróbálkozzon a megvételével.

Az Arsenalnak így is meg kellett küzdenie a Milannal, a Juventusszal, a Napoli-val és a Dortmunddal, és állítólag még a Chelsea is figyelte Kiwiort, ám a Kékek végül Badiashile leigazolása mellett döntöttek. 

Az tény, hogy a remek formában játszó Gabriel mellett/mögött nehéz lesz Kiwiornak azonnal betörnie a kezdőcsapatba, és sokat kell még fejlődnie az edzéseken, de a lengyel leigazolásával a csapat nagy lépést tett előre a védelem évekre szóló rendbetételével.

Elneny újra lesérült

Nagyjából egyidőben Mudryk chelsea-s átigazolásakor, újabb problémával szembesült a csapat: Mohamed Elneny megsérült az egyik edzésen a január 15-i Tottenham elleni meccs előtt.

Az egyiptomi játékosról akkoriban semmilyen közleményt nem adott ki a csapat, egyszerűen csak annyi tűnt fel, hogy Elneny kimaradt a Spurs és a Manchester United elleni keretekből. 

A tájékoztatás hiánya stratégiai volt. Elneny kidőlésével a csapatnak égető szüksége lett egy újabb középpályásra, és ha az egyiptomi sérülésének súlyosságra napvilágot látott volna, az összes célpont klubja felárat vetett volna ki az Arsenal kiszemeltjére.

Az Arsenal a hosszú távú kerettervezést tartotta szem előtt, amikor első körben megpróbálkozott Moises Caicedo leigazolásával. Granit Xhaka 30, Thomas Partey 29 éves, Eduéknak a soron következő átigazolási ablakokban vitán felül ezen játékosok utánpótlásainak megszerzése kell hogy jelentse a prioritást.

A csapat radarján Declan Rice szerepel a legelőkelőbb helyen, de az angol játékost leghamarabb csak a nyári átigazolási ablakban lehet majd megszerezni, és érte is rengeteg klub fog még vetélkedni. 

Rice után a következő a listán Caiciedo volt, akit a klubnál Thomas Partey helyére gondoltak volna hosszú távra. Az Arsenal onnan kapott vérszemet az ecuardori leigazolásához, hogy a középpályás éppen a hónap során váltott ügynökséget, és történetesen éppen velük tárgyalt Edu egy másik játékos, Ivan Fresneda lehetséges megszerzéséről.

Január 27-én az Arsenal bónuszok nélkül 60 millió fontot ajánlott Caicedóért a Brightonnak - de mindössze öt millióval többet, mint amennyit a Chelsea fizetett volna a játékosért hetekkel korábban, és azt az ajánlatot nevetve dobta vissza a Brighton. Eduék számítottak arra, hogy az ő megkeresésükre is hasonló választ kapnak, de bíztak abban, hogy legalább a tárgyalások megkezdődhetnek.

A Brighton azonban nem enyhült meg, és egész hónapban kitartottak az eredeti álláspontjuk mellett, miszerint Caicedo a télen nem eladó. Az Arsenal a Mudryk-ügyből tanulva igyekezett a színfalak mögött tartani a hadjáratukat, ám ez a terv abban a pillanatban füstbe ment, hogy Caicedo az Instragram-csatornáján üzent a Brighton tulajdonosának,Tony Bloomnak, hogy engedjék el őt a londoniakhoz.

De Zerbiék álláspontján ez azonban nem változtatott, mindössze annyit kértek a játékostól, hogy az átigazolási időszak végéig ne látogasson be az edzőközpontba, majd tiszta fejjel térjen vissza, ahogy bezárult a transzfer ablak. Január 28-án ugyan az Arsenal egyik ügyvezetője, Tim Lewis személyesen hívta fel a Bloom-ot, de a válasz ismét nemleges volt.

Az Arsenal ennek ellenére vasárnap késő este benyújtotta a 65+5 millió fontos ajánlatát. A Brighton fél órán belül elutasította ezt is, és ami nagyobb gond lehet, hogy a hírek szerint károsodhatott volna a két klub közötti kapcsolat, a Brightonnál ugyanis sérelmezik, hogy Eduék nem tartották tiszteletben a döntésüket Caicedót illetően. Bár a londoniak az elmúlt időszakban többször is igazoltak a Sirályoktól, jó kérdés, mi történne, ha az Arsenal visszatérne Caicedóért a nyáron.

Artetáék hétfő késő este összehívták a válságstábot. Bár Caicedo mellett olyan megoldások is szerepeltek a klub listáján, mint Martin Zubimendi (Real Sociead) vagy Edson Alvarez (Ajax), egyikőjük leigazolása sem tűnt sétagallopnak egy nappal a határidő előtt. Talán Zubimendi lett volna a leginkább mozdítható célpont, az Arsenal egyösszegben kifizette volna a játékos szerződésében szereplő 60 millió eurós lelépési díjat, de a 24 éves játékos jobb szeretett volna a nyárig a jelenlegi csapatánál maradni, hiszen harcolnak a legjobb négybe jutásért és ott vannak még az Európa Ligában is. 

Charlie Patino fejlődésével ugyan elégedett a csapat, de mivel az angol középpályás rendszeresen szerepel a Blackpoolnál, az Arsenal nem igazán fontolgatta a játékos kényszerű visszahívását.

Eduéknak tehát olyan opciók maradtak, akiket ügynökök és közvetítők ajánlottak a figyelmükbe. A választék mennyisége és minősége nagyon csekély volt, egyedül Jorginho ütötte meg Arteta mércéjét. 

Pánikigazolás?

A Chelseatől való korosodó játékosok leigazolása eddig finoman szólva sem sültek el jól, Petr Cech, David Luiz, vagy éppen újabban Willian abszolút nem tudták áthozni az Arsenalhoz a nyugat-londoni formájukat, és most Jorginhon a sor, hogy rácáfoljon a tendenciára.

Elméletileg van remény, hiszen Jorginho karrierje során rengeteg mindent nyert: a Napolival olasz kupát, olasz szuperkupát; a Chelsea-vel Bajnokok Ligáját, Európa Ligát, UEFA Szuperkupát, FIFA Klubvilágbajnokságot; a válogatottjával Európa-bajnokságot; egyénileg pedig harmadik helyzett lett a tavalyi Aranylabda-szavazáson. A tapasztalata tehát szó szerint aranyat érhet a 19 év után első bajnoki címére pályázó fiatal Arsenal-keretnek.

Azt is fontos szem előtt tartani, hogy az Arsenal bónuszokkal együtt nem túl nagy összeget, 12 millió fontot fizetett a Chelsea-nek, a játékost pedig 2024-ig kötötte le, vagyis Jorginho megszerzése nem jelent stratégiai veszélyt Rice vagy Caicedo esetleges leigazolására a nyár folyamán.

Mikel Arteta nem mellesleg nagy rajongója a 31 éves olasznak. 2019-ben az Arsenal menedzsere - aki akkoriban a Manchester City-nél dolgozott segédedzőként így vélekedett a hatos posztról.

"Bárki is játsszon a hatos poszton a City-nél, értenie kell, miről szól a szerepköre, ez kulcsfontosságú. Ő az ugyanis, aki megszervezi a játékot, leveszi az előtte játszó játékosokról a terhet, és diktálja az iramot. A legtöbb csapatnál azonban még mindig van egy klasszikus védekező középpályás, de nálunk kezdjük feladni ezt a dolgot, és olyan típusú játékosokra van szükségünk, mint Jorginho."-  nyilatkozta annak idején Arteta a spanyol Marcának.

Nem mellesleg a Manchester City akkoriban éppen Jorginhóra vette ki a hálóját, csak a Chelsea többet ajánlott a Napolinak a játékosért, Artetáék így végül Rodri mellett döntöttek.

Arteta 2020-ban már az Arsenalnál is megpróbálkozott Jorginho leigazolásával, ami össze is jött volna, ha a Chelsea-nek sikerült volna megszereznie Declan Rice-t a West Hamtől. Ez nem sikerült, végül az Ágyúsok Thomas Partey-t igazolták le az Atletico Madridtól.

Most azonban már szerencsésebb volt a csillagzat, és Arteta végre együtt dolgozhat Jorginhóval.  Bár egyelőre nem valószínű, hogy az olasz kezdő lesz az Arsenalban, a soron következő hónapok választ adnak majd a kérdésre, hogy bölcs döntés volt-e elhozni őt a Chelseatől idén télen.

Összegzés

A fentiekből kiindulva jól látszódik, mennyire nehéz dolga volt Eduéknak a kereterősítést tekintve az elmúlt hetekben. 

A klubnak egyfelől ismét új leckét kell tanulnia: hogyan lehet véghez vinni azon játékosok leigazolását, akikre immáron van pénz, és akik a legfőbb kiszemeltek a listán - túl sok Mudrykhoz hasonló esetet nem engedhet meg magának a felsővezetés, ha a későbbiekben olyan kaliberű játékosokat akarnak leigazolni, mint Declan Rice.

Másfelől viszont úgy tűnik, Eduék kijavították a tavaly elkövetett hibáikat, amikor az igazolások hiánya ahhoz vezetett, hogy végül a Tottenhamé lett a hőn állított negyedik hely a bajnokságban. Jóllehet az idén télen érkezők egyike sem okozott feltétlen eufóriát a rajongók körében, az bizton lehet állítani, hogy a keretmélység erősebb lett a csapatnál, ez kulcsfontosságú lehet egy nagyobb cél - akár az idei bajnoki cím - érdekében.