Marcus Rashford és Jadon Sancho után Bukayo Saka is nyílt levelet írt a múlt vasárnapi Olaszország-Anglia döntőn és azt követő történések kapcsán.

Mint ismert, a találkozó döntetlennel zárult, és tizenegyespárbajban dőlt el, melyik csapat nyeri a kupát. Bár a második kör után Anglia előnyben volt, a fent említett játékosok mind kihagyták a maguk tizenegyesét. Saka volt Anglia utolsó rúgója, neki életben kellett volna tartania a csapatát, ám ez nem sikerült, mert Donnarumma hárítani tudott. 

A kihagyott büntető után Saka vígasztalhatatlan volt. Gareth Southgate szövetségi kapitány a meccset követően pedig elmondta, az ő döntése volt, ki legyen az első öt játékos, aki büntetőt rúg, így övé a felelősség is, hogy Sakáék kihagyták a tizenegyeseiket.

Sakát első körben a rasszista hangok találták meg a közösségi oldalukon, de rengetegen támogatták is, kiemelvén a bátorságát, hogy ilyen helyzetben el merte vállalni a tizenegyes rúgását. Az Arsenal részéről a csapattársak, Mikel Arteta, Per Mertesacker, de még Josh Kroenke is bátorító üzenetet küldött Saka telefonjára.

A játékos először szólalt meg az eset óta, levelét változtatás nélkül közöljük.

Az elmúlt napokban elvonultam a közösségi médiától, hogy a családommal legyek és reflektáljak az elmúlt hetek történéseire. Nem is tudom egy levélben kifejezni, mennyire hálás vagyok a szeretetért, amelyet kaptam, és hogy mennyire köszönöm a támogatást mindazoknak, akik biztattak.

Megtiszteltetés volt egy olyan angol válogatottnak a része lenni, amelyik példaértékű, mindannyian testvérekké váltunk egy életre, és hálás vagyok, hogy ilyen játékosoktól és stábtagoktól tanulhattam, akik ennyire keményen dolgoznak. A világot jelentette nekem, hogy hozzásegíthettem a válogatottamat, hogy 55 év után döntőt játszhassunk; hogy lássam a családomat a lelátókon; hogy tudtam, mennyi mindent áldoztak fel azért, hogy ott legyek a pályán.

Szavak nincsenek arra, mennyire csalódott voltam az eredménnyel és a büntetőmmel. Őszintén hittem abban, hogy megnyerhetjük a döntőt a szurkolóinkért. Sajnálom, hogy ez idén nem sikerült, de ígérem, mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a generáció megtanulja, milyen érzés nyerni.

A mérkőzés követő reakcióm mindent elárult - nagyon fájt a helyzet, úgy éreztem, hogy cserben hagytam mindenkit - de egy dolgot megígérhetek: nem hagyom, hogy ez a pillanat vagy a héten felém irányuló negativitás megtörjön.

Szóval hálás vagyok mindenkinek, aki bátorító levelet és üzenetet küldött, és aki minden jót kívánt nekem és a családomnak. A futballnak erről kell szólnia. A szenvedélyről, hogy a embereket és népeket mindenféle fajtól, nemtől, vallástól és háttértől függetlenül egy közös öröm hajt: a futball hullámvasútja.

Ami a közösségi média platformjait, a Twittert, Instagramot és Facebookot illeti: nem kívánom, hogy egyetlen gyerek vagy felnőtt is olyan káros és fájdalmas üzeneteket kapjon, mint én, Marcus vagy Jadon ezen a héten. Már az elején tudtam, hogy milyen utálatot fogok kapni, és sajnos az a szomorú realitás, hogy ezek az erős platformoknál nem tesznek meg eleget, hogy megállítsák ezeket az írásokat, üzeneteket.

Semmilyen rasszizmusnak vagy gyűlöletnek nincs helye sem a futballban, sem a társadalom akármelyik területén, és ha az emberek többsége együttesen fellép a szitkozó üzeneteket küldők ellen, kezükbe veszik a dolgokat, és bejelentik ezeket a hozzászólásokat a rendőrségen, és ha a gyűlölet helyett mindannyian kedvesen viszonyulnak a másikhoz, akkor nyerni fogunk.

A szeretet mindig győzedelmeskedik.

Bukayo Saka