Derült égből villámcsapásként érkezett az a hivatalos kommüniké az Arsenal weboldalán, miszerint Arséne Wenger nem tölti ki a 2019-ig futó szerződését a csapattal, és már a jelenlegi szezon végén leköszön a posztjáról.

A döntés egyébként még az Arsenal szakmai stábját és játékosait is meglepte, akikkel Wenger mindössze néhány órával a hivatalos bejelentés előtt közölte az elhatározását.

Az Arsenal ügyeiben jól értesült David Ornstein hosszú cikkben írt a klubnál kialakult helyzetről.

Wenger közelebb volt a távozáshoz tavaly mint gondolnánk

Wenger lehetséges távozása már hónapok, sőt évek óta a levegőben lógott, ez kiváltképpen igaz volt az Arsenal idei vesszőfutása miatt, ebben már-már semmi különös nem volt.

Még amikor Wenger péntek reggel kilenc órára gyűlésre hívta a szakmai stáb tagjait, majd 10 órára a játékosokat, kevesen számítottak arra a bejelentésre, amit a francia menedzser megfogalmazott.

A 68 éves szakember ugyanis még egyetlen szerződését sem rúgta fel, és az Arsenal felsővezetésében is olyan vélekedés uralkodott, hogy rossz forma ide vagy oda, Wenger kitölti a 2019-ig futó szerződését. Ornstein még az elmúlt hetekben is olyan belsős értesüléseket hallott, miszerint Wenger energikusabb, elhivatottabb és elszántabb mint valaha, és csak úgy lett volna hajlandó távozni az Arsenaltól, ha kirúgják.

Ornstein ugyanakkor hozzáteszi, Wenger közelebb állt tavaly az Arsenaltól való távozáshoz, mint valaha, sokan arra biztatták a franciát, hogy dicsben vonuljon vissza, a Chelsea elleni FA-Kupa sikert követően.

Ekkoriban - 2007 májusát írunk - azonban az Arsenalnak nem volt szilárd terve arra az esetre, ha távozik, ezt pedig Wenger is jól tudta. A francia pedig úgy érezte, alaposan cserben hagyja a klubot, ha nem ír alá, és valahol még hitt abban, hogy egy új szerződés aláírásával sikerre tudja vezetni a csapatot rövidtávon.

Csakhogy a sikerek nem jöttek, hanem éppen fordítva: a helyzet csak rosszabb lett: a pályán, a lelátókon és a politikai szintet tekintve is. A Brighton, majd a két Manchester City ellen elszenvedett meccset követően (amely közül az egyik a ligakupa-döntő volt), már a Wengerhez legközelebb állók is úgy gondolták, nincs visszaút, bár a Milan ellen aratott kettős győzelem enyhített valamelyest a gondokon.

Az idei bajnok Manchester City mögötti különbség pedig felnyitotta Wenger szemét a fájdalmas valóságról, hogy hol is áll az erőviszonyok tekintetében az Arsenal, és hogy milyen lehetetlen küldetés várna rá a szerződésének utolsó évében. Vagyis: rájött arra, hogy lejárt az ő ideje.

Arséne Wenger mindig is az Arsenal nagy túlélője volt, számtalan golyóba állt bele, hogy óvja a játékosait, a felsővezetést és a klubot, de ő végig folytatta. De mivel ő is ember, valahol el kezdte érezni az őt illető kritikák súlyát is.

Wenger előbb lépett, minthogy kirúgják?

Az nem világos még, ki tette meg az első lépést, de az ezt illető kérdések már hónapok óta terítéken voltak. Végül Wenger volt az, aki közölte a döntését az igazgatói tanáccsal.

Wenger részéről voltak olyan érzések, hogy még most lenne lehetőség arra, hogy a felsővezetéssel karöltve a megfelelő módon távozhat.

Egy katasztrofális vereség az Európa Ligában csak azt eredményezhette volna, hogy dicstelenül kellene ott hagynia hőn szeretett klubját, ezt pedig senki sem akarta. Még ha az Arsenal meg is nyeri az Európa Ligát idén, a dicstelen búcsú rémképe jövőre is felsejlhetett volna.

Mind Wenger, mindig a csapat vezetése részéről az volt az érzés, hogy a legjobb döntés született, és ennek az időzítése most volt a legmegfelelőbb.

Ennek ellenére vannak szóbeszédek, miszerint Wengert már semmi nem menthette volna meg a kirúgástól. A többségi tulajdonos, Stan Kroenke eddig végig támogatta ugyan a francia menedzsert, de a mostani foghíjas lelátók az Emiratesben, valamint a bérletmegújítások alacsony szintje még az amerikai szemében aggodalmat keltett.

Ráadásul az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest az Arsenal több szakembert is igazolt a háttérstábba, így a klub összességében jobban felkészült Wenger pótlására, mint korábban.

Mi lesz eztán?

Ivan Gazidis péntek délután tartott egy sajtótájékoztatót, miszerint az új menedzser keresése már megkezdődött a klubnál. A csapatnál szeretnék minél gyorsabban stabilitást találni, ám nem akarnak elhamarkodott döntést sem hozni.

Ornstein szerint Gazidis fogja vezetni a menedzser-keresési folyamatot, kiegészülve a Barcelonától érkezett sportigazgatóval, Raul Sanhellivel, és Sven Mislintat vezető játékosmegfigyelővel.

A sajtóban több név is felmerült, köztük Thomas Tuchelé, aki Ornstein szerint mindenben megegyezett a PSG-vel, ráadásul nehezítené a közös munkát az a tény, hogy Tuchel még a Dortmundos időkben összeveszett Mislinattal.

Két olasz edző is szerepelhet Gazidisék listáján: Carlo Ancelotti, a Bayern Münchentől tavaly menesztett edző korábban beszélt arról, hogy visszatérne Angliába akár az Arsenal oldalán. Max Allegri a közelmúltban viszont azt árulta el, boldog a Juventusnál és még további évekre maradni szeretne.

Az Arsenal korábbi csapatkapitánya Mikel Artetát is nyomon követi a klub, a spanyol volt középpályásnak állítólag elvitathatatlan érdeme van abban, hogy a Manchester City utcahossszal verte a többieket az angol bajnokság idei szezonjában. Patrick Vieira, a New York City menedzseréről Wenger is pozitívan nyilatkozott, ám az Arsenal legendás védekező középpályásának még nincsen messzemenő tapasztalata az európai futballban való menedzselésről.

Sanhelli részéről korábbi munkattársa, Luis Enrique kerülhet szóba, míg Mislintat Németországból hozna edzőt, akár a Hoffenheim fiatal tehetségét, Julian Nagelsmannt, vagy a schalkés Domenico Tedescót. A Monaco portugál edzője, Leonardo Jardim is szóba kerülhet még a lehetséges utódok között, írja Ornstein. Az angol újságíró hozzáteszi: Wengernek elvileg nem lesz beleszólása abba, ki vegye át a helyét.

Az is kérdéses, mi lesz Wengerrel: visszavonul-e, folytatja az Arsenalnál valamilyen más szerepkörben, vagy más csapat után néz.

A legfrissebb hírek szerint Wengert az Everton is hívja, ahol Sam Allardyce rúdja igencsak kifelé áll. Az Everton új többségi tulajdonosa, Farhad Moshiri korábban az Arsenalban is birtokolt részvényeket, és nagy csodálója a francia menedzsernek.

Az sincs kizárva, hogy Wenger valamelyik válogatott irányítását veszi majd át, akár éppen a franciáét a soron következő világbajnokságot követően, amennyiben Didier Deschamps nem hozza majd az elvárásokat az oroszországi tornán.