-Az Arsenalnak valóban több sérültje van, mint a vetélytársainak?

Martin Skrtel 97. percbeli egyenlítő gólja után szinte nem volt olyan Arsenal-drukker, aki ne gondolkozott volna el magában, hogy vajon Laurent Koscielny jelenléte meg tudta volna-e menteni a csapatot a két értékes pont elvesztésétől. Csakhogy Koscielny neve egy ideje nem a kezdőcsapat névsorában, hanem a sérültek listáján található Mesut Özilével, Aaron Ramsey-ével, Mikel Artetáéval vagy Jack Wilsherével együtt. Szintén ugyanitt szerepelt korábban hónapokig Theo Walcott, Olivier Giroud, Mathieu Debuchy, Kieran Gibbs és Nacho Monreal is.

A csapat folyamatos sérülésproblémái felmerültek Ivan Gazidis negyedéves jelentésében is, amit a klub múlt pénteken küldött ki a részvényeseknek. Ahogyan az dél-afrikai szakember fogalmazott:

"Mindenkinek frusztráló, hogy a szezon első harmadában elszenvedett sérülések miatt csak egy töredékét láthattuk a csapatban rejlő potenciálnak."

A szurkolóknak viszont az jelent frusztrációt, hogy a Gazidis által felvázolt jelenségben semmi új nincs. Az Arsenal a tavalyi idény jelentős részét a tabella első helyén töltötte egészen addig, amíg Ramsey, Özil, Wilshere és Walcott sérülései miatt vissza nem esett a csapat teljesítménye, ugyanakkor ez a helyzet több szezonban fennállt hasonlóan dühítő következményeket okozván. Felmerül a kérdés: vajon tényleg kimondottan csak az Arsenalra jellemzőek ezek a kiugróan magas sérüléshullámok?

Ben Dinnery egy kimondottan sérülésekkel foglalkozó angol cég, a Premier Injuries Ltd. alapítója, egyben ő az ország vezető adatelemzője a sérüléseket illetően. Néhány klub együttműködésével és más források felhasználásával Dinnery összeállított egy adatbázist a Premier Ligában az elmúlt egy évtizedben bekövetkezett sérülésekről.

Mivel a klubok nem feltétlenül járulnak hozzá, hogy a sérülésekkel kapcsolatos minden részletet nyilvánosságra hozzanak, Dinnery kutatása nem lehet teljes mértékben tökéletes, sőt, helyenkét torz adatokat mutathat. Jelenleg azonban mégis ez a legátfogóbb és elérhető elemzés. Dinnery adatbázisából egyértelműen kitűnik, hogy valóban átlagon felüli sérülésszám tapasztalható az Arsenalnál, még ha néhány csapat, a Newcastle United-nél, a Tottenhamnél és a Manchester Unitednél is fellelhető ugyanez a probléma.

Dinnery adatbázisában 11 szezon adatai kerültek be, a 2003-04-től kezdődően a 2013-14-esig. Az Arsenalnál összesen 312 komolyabb sérülést szenvedtek el a játékosok, ez játékosokra lebontva 10 napos rehabilitációs időt jelentett. A Chelsea-nél pontosan 100-al kevesebb sérülés történt ugyanezen idő alatt. Az Arsenalnál 11 szezonból 10-szer a ligaátlagnál több sérülés keletkezett, ez a trend pedig az elmúlt hét idényt tekintve mindre igaz volt, sőt, egy emelkedő tendencia is felfigyelhető benne.

A sérülések száma ebben a szezonban - kattintásra nagyítható

Az Arsenal ebben a szezonban már 25 sérülésnél tart, e tekintetben pedig az első helyen állnak a bajnokságban. Az az adat viszont talán jobban árulkodóbb, hogy összesen hány nap kiesést jelentenek ezek a sérülések a játékosoknál. A 2004-05-ös idénytől számítva az Arsenal játékosai 13,161 napot voltak sérültek, ennél több időt csak a Newcastle játékosai töltöttek rehabilitációval, szám szerint 13,344 napot. Összehasonlításul: ugyanezen időszak alatt a Chelsea felnőtt keretéből feleannyi időt (7,217 napot) hiányoztak a játékosok, a Liverpoolnál 9,287 napot, a Manchester City-nél 10,053 napot, az Evertonnál pedig 10,530 napot. Csakúgy, mint az előző esetben, a nagyobb csapatok közül a Tottenham és a Manchester United tartja a lépést 12,050, illetve 11,833 nappal, de ezek is az Arsenalnál tapasztaltak alatt vannak.

A sérülések miatti kihagyások száma napokban a 2004/05-ös szezon óta - kattintásra nagyítható

Ez a jelenség ebben a szezonban várhatóan növekedni fog. A súlyosabb sérüléseket tekintve –  definíció szerint amikor egy játékos 10 vagy annál több napot hagy ki sérülés miatt – az Arsenalt egyedül a Newcastle és a Manchester United előzi meg. Ha minden sérülés utáni rehabilitációs napot összeadunk, az Arsenal játékosai 874 napot hiányoztak ebben a szezonban – többet, mint bármelyik más PL-csapatnál. Összehasonlításul ugyanez az adat a Chelsea-nél 256.

A trend viszont az elmúlt idényekben is hasonló volt. Az Arsenalnál volt ugyanis a legtöbb sérült a 2009/10-es és a 2007/08-as szezonokban is, a 2011/12-es és a 2010/11-es idényekben pedig az ezüstérmet vitte el Wenger csapata – legalábbis ebben a tekintetben.

-Miért történik mindig ez?

Bizonyára maga Arséne Wenger sem bánná, ha tudná a választ erre az ötvenmilliós kérdésre, főleg annak tudatában, hogy mennyi nagy meccset kénytelen megvívni a csapata a kulcsjátékosai nélkül. A klubnál persze folyamatosan azon vannak, hogy kiderítsék a rejtélyt, a szakemberek többek között még az Emirates gyepszőnyegének fűmagasságát is megvizsgálták. A csapaton belül úgy gondolják, hogy az ok több tényező együttes kihatásában keresendő.

Továbbra is azon dolgozunk, hogy javítsunk a sérülések elkerülésén, illetve hogy felgyorsítsuk a rehabilitációs folyamatokat. Az azonban bizonyos, hogy nem pusztán egy ok miatt tapasztalható nálunk ez a folyamat. - írta Gazidis a részvényeknek címzett levelében.

Ezzel nehéz is lenne vitatkozni, de az adatok további elemzéséből újabb értékes következtetéseket lehet levonni.

A sérülésekre vonatkozó abszolút számokon túl Dinnery kiterjesztette a kutatását kimondottan az izomsérülésekre vonatkozóan. Van ugyanis egy sokak által osztott vélemény a szakmán belül, hogy az izomsérülések, avagy a lágy-szöveti sérülések majdnem mindig megelőzhetőek.

Pontosan ezért lehet Wenger kimondottan nyugtalan mind Ramsey, mind Arteta folyamatos hiányzásait illetően. Azokkal a sérülésekkel, amelyeket kimondottan egy behatás ér, mint Wilshere vagy Giroud eseteiben, valóban kiszámíthatatlanabbak és kevésbé lehet rájuk felkészülni. Mégis az Arsenalnál történt a legtöbb izomsérülés ebben az idényben – szám szerint 14. Az összehasonlító elemzésből kiderül, hogy ennél több ilyen típusú sérülés csak a Manchester Unitedet sújtotta az idény ezen szakaszáig.

Izomsérülések száma ebben a szezonban - kattintásra nagyítható

Ezek után abszolút jogosnak tűnik, ha felmerül néhány kérdés az Arsenalnál tapasztalható módszerek kapcsán. Raymond Verheijen a közelmúltban egészen addig ment, hogy a csapatnál olyan folyamatok zajlanak, amelyek a játékosok teljes pályafutásait veszélyeztethetik, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a korábbi walesi fizikoterapeután kívül nagyon kevés szakember hajlandó megosztani a nyilvánossággal az elméleteiket. Egy, a neve elhallgatását kérő korábbi játékos viszont a Telegraph-nak úgy nyilatkozott, hogy Wenger edzésmódszere egy fontos faktor lehet a folyamatos sérüléshullámok kiváltásában. Mint ismert, a francia menedzser a relatíve rövid, de intenzív edzésekre esküszik.

A játékosoknak többet kellene pihenniük, és személyre szabott edzésprogramokat kellene teljesíteniük, de Arséne továbbra is a saját rendszerében hisz. - mondta az illető játékos.

Volt egy olyan vélekedés, hogy Wenger a tavalyi szezon második felében, a sorozatos sérüléseket követően kicsit visszább vett az edzések intenzitásából, de azóta javarészt visszatért a már megszokott edzésprogram.
Egy másik vissza-visszatérő vélekedés a szurkolók körében az, hogy a menedzsernek többet kellene rotálnia a csapatában és sokkal körültekintőbben kellene visszaszoktatnia a sérüléséből éppen hogy visszatérő játékosokat. Olyan vélemények is vannak, hogy bizonyos játékosok egész egyszerűen túl sok terhelést kapnak egy adott időszakon belül: Wilshere végigjátszotta az egész 2011-es évet, Giroud és Koscielny pedig a tavalyi esztendőt. Az Arsenalon belül úgy gondolják, hogy a keret mérete is hozzájárulhat a sérülések számához.

Mindezzel ugyanakkor ellentmond, hogy ebben a szezonban a Chelsea vagy a Southampton csapatainál sokkal kevesebb sérülés fordult elő, pedig ezen kluboknál az Arsenalénál kisebb a keret mélysége. Egy kimondottan jó sérülés-statisztikákkal bíró klub elemzése szerint az ún. „túljátszatás” elmélete csak egy mítosz, így – feltéve, hogy a klubon belül megfelelően tudnak regenerálódni a játékosok – a fizikai lehetőségeket leginkább mentális tényezőkkel lehet beszűkíteni.

Ezt a tényt viszont nem támasztja alá az a vélemény, hogy az Arsenalhoz közeli források szerint a csapat erőnléti edzője, Tony Colbert és az ő segítője, Boro Primorac hajlamos arra bátorítani Wengert, hogy az edzéseken is kifacsarja a maximumot a játékosokból.

Ami bizonyos, hogy Wenger látszólag túlságosan bízik még azokban a játékosaiban is, akik folyamatosan ugyanazokat a sérüléseket szenvedik el. Abou Diaby lenne erre a legmegfelelőbb példa, de nemcsak a franciát illetően kellene nehéz döntéseket meghoznia a menedzsernek, hanem Ramsey, Wilshere, Walcott vagy Gibbs eseteiben is, ha ugyanazon problémák újra és újra felmerülnek a felsorolt játékosok eseteiben, hiszen azon játékosok, akik több súlyos sérülést is elszenvedtek már, gyakran hajlamosabbak arra, hogy az eredetihez szorosan kapcsolódó sérülések is kialakuljanak. Ha pedig ez valóban így van, az Arsenal egy ördögi körben találhatja magát.

Arséne Wenger néhány közelmúltbeli igazolása is érdekes kérdéseket vet fel. Yaya Sanogo például rendszeresen küszködött sérülésekkel karrierje korábbi szakaszában, miközben ebben a naptári évben két játékost – David Ospinát és Kim Källströmöt is már meglévő sérüléssel igazolta le az Arsenal.

Az Arsenal játékstílusát is érdemes lenne szemügyre venni, hogy vajon ebben a rendszerben nem játszik-e túl sok „üveglábú” játékos, akik szimplán nem bírják a terhelést. Merthogy az izomsérülések magas előfordulási rátája mellett valóban voltak olyan időszakok, amikor az Arsenalnál átlagon felüli számú, komoly, valamilyen behatással által kialakult sérülés történt.

A példa okán: a 2007/8-as idényben az Arsenalnál összesen 32 sérülés történt – ebből pedig mindössze öt volt izomsérülés. Abban az időszakban Wenger úgy gondolta, hogy a csapat sérülései valami bajlós tényezőkre voltak visszavezethetőek, semmint pusztán a balszerencsére vagy a felkészülésből fakadó hiányosságokra.

Kérdezzenek meg bárkit, aki valaha is itt játszott, akár Vieirát, vagy Petit-t, hogy volt-e olyan eset, amikor csak úgy alájuk rúgtak, akár a labdaszerzés célja nélkül is – igennel fognak felelni. Nézzék meg a játékosainkat, akiket most elveszítettünk. Diaby-t egy hátulról jövő szándékos szabálytalanság iktatta ki. Rosicky-t szintén, ahogyan Eduardót, Walcott-ot, Adebayort és Sagnát is. - mondta Wenger akkoriban.

A mérkőzések statisztikáival foglalkozó Opta szerint az ellenfelek az Arsenalt próbálták a legtöbbször szerelni ebben a szezonban, ráadásul az elszenvedett szabálytalanságok tekintetében a negyedik helyen áll Wenger együttese. 

-Mit kellene tenni?

Összességében Wenger az elmúlt években sokkal kevesebbszer panaszkodott arra, hogy az ellenfelek játékosai direkt pécéznek ki arsenalost, inkább azt ecsetelte, hogy a csapaton belül folyamatosan kutatják, miképpen lehetne elkerülni a sérüléshullámokat. A klubnál történtek lényeges változtatások az elmúlt időszakban, a nyár folyamán leigazolták a német válogatottól Shad Forsythét, aki a sportolói teljesítmény-fejlesztési részleg vezetője lett.

Wenger szerint Forsythe érkezése óta „számos változás” ment végbe a csapaton belül, ami főleg a felkészülést illeti, valamint a klub elkezdett személyre szabott edzésprogramokat kifejleszteni a játékosok számára. Kisebb változtatások is fellelhetőek a csapaton belül, a cseréhez készülődő játékosok most már felváltva melegítenek az oldalvonal mellett.

Manapság sokkal több minden tudunk a [sérülésekről], mint 18 éve, amikor idekerültem, de még mindig nem eleget, hogy 100%-os tudományossággal megbecsüljük, hogy kivel mi fog történni. - magyarázta Wenger.

Változtatások tervez a klub az edzőközpontot illetően is, a csapat vezetősége minden anyagi támogatást megad Wengernek ahhoz, hogy a saját elképzelésének megfelelően újítsák fel az Arsenal edzőlétesítményét. A klub 1999-ben költözött a London colney-i kerületében található edzőközpontjába, amit Wenger az akkori feltételeknek maximálisan eleget téve terveztetett meg és rendeztetett be – akkoriban az Arsenalét tartották a bajnokság legmodernebb edzőközpontjának. Azóta viszont a Chelsea, a Manchester City és United, a Southampton és a Tottenham még korszerűbb létesítményeket állított fel, az Arsenalnak tehát mára hátrányt kell ledolgoznia. A klub már megkezdte az engedélyeztetési procedúrákat, a felújítás várhatóan három évet vesz majd igénybe és több millió fontba fog kerülni.

A klub már megkezdte a munkálatokat a tervezőkkel egy új sportoló-fejlesztési központ felhúzását illetően is, ami a colney-i bázison belül lenne megtalálható kibővíthető irodáknak és elemzőszobáknak kialakítható helyekkel. Egy új orvosi központot 2011 októberében már átadtak a csapat Hale End-i akadémiájánál, de további építési munkálatokba fognak bele a csapatnál, hogy a következő évben egy új orvosi és oktatási létesítményt is felépítsenek egy korszerű kondicionálóteremmel.

A csapatnál felülvizsgáljuk a London Colney-ben található edzőközpontunkat, valamint az újévben benyújtunk egy részletes építés-engedélyeztetési kérelmet egy számottevő fejlesztés reményében. Mindez azért kerül sor, hogy biztosítsuk a klub fejlődését mind a pályán, mind azon túl, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítsuk a csapat számára a sikerért. Egy dologgal kapcsolatban mindenkit megnyugtathatok: a szakma legjobbjai dolgoznak ezen célért az Arsenalnál. - mondta Gazidis.

Hogy ez mennyire sikerül majd, a következő szezonokban gyűjtött statisztikai adatok fognak választ adni. Egyelőre viszont az Arsenal változtatásai nem értek célba, és közvetetten nem túlzás azt kijelenteni, hogy Wenger jövője azon fog alapulni, hogy a csapat megtalálja-e a helyes megoldásokat a problémára. Merthogy mindössze három olyan klubnak sikerült bajnoki címet nyernie a 2003/04-es szezon óta, amelyeknek több mint 27 sérülésük volt egy idényben.

2007 óta az Arsenalnál legalább ennyi sérülés volt, ha nem több, és ennek tükrében aligha véletlen egybeesés, ha a csapat 2004 óta nem tudott bajnokságot nyerni – ekkor volt ugyanis a legkevesebb sérülésük a Dinnery 11 évre visszanyúló adatbázisa szerint. A következő hetekben a sérülések elkerülhetetlenül szerepet fognak játszani Wenger átigazolási stratégiájában is.

Wenger taktikai elképzelése ugyancsak megérnének egy külön vizsgálatot, de ha a menedzser egyetlen változást is kérhetne, hogy az Arsenal újból odaérjen az élmezőny közelébe, biztosan az lenne, hogy a kulcsjátékosai következetesen fittek és egészségesek legyenek.

Grafikák forrása: Jeremy Wilson (Telegraph) és Ben Dinnery (Premier Injuries Ltd.)

Kapcsolódó Hírek

Hozzászólások (5)

9 éve
Törölt felhasználó
Jó cikk.

Kár, hogy amatőrök végeztetik az edzéseket, és az orvosi stáb se volt sohasem a toppon.
Egy ekkora csapatnál ilyet...
9 éve
No, igen, Walcott tényleg lassan egy éve sérült, de engem ami még kifejezetten irritál az az, hogy azt mondta Wenger, amikor Theo visszatért a válogatott meccsekről, hogy nem komoly a sérülése, és kevés időt vesz igénybe a rehabilitáció. Ehhez képest: több, mint egy hónapja a pálya közelében nem volt... Eleve nem is értem, hogy hogy a fenébe engedhttük el 10 perc játék után az angolokhoz, azért, hogy játszon 0 percet.
9 éve
Törölt felhasználó
ritka az, ha valaki ennyire erősen hajlamos sérülésre, mint a mieink. fabregas a legjobb példa erre, nálunk nem keveset volt sérült, a barcában szinte alig hiányzott ilyen okból, igaz, ott nem volt olyan keményen igénybe véve, de a chelseaben most végigjátszik majdnem minden meccset és egy percet nem volt még sérült. özil spanyolba 3 év alatt összesen hiányzott kb. 2 hónapot, nálunk már ennek a háromszorosánál jár. nem a játékosokkal van a gáz, hanem valami más van a háttérben. én ezt nem hiszem el, hogy ennyi idő alatt nem tudták kideríteni mi a francért sérül le a fél csapat mindig. ez megint csak azt jelzi, hogy milyen szinten le vagyunk maradva a top csapatoktól. theo egyébként lassan már 1 éve hiányzik(ha csak a januári sérülését nézzük, mert ugye előtte 3 hónapig nem volt ), a realnak 8 és félhónap kellett mire összedrótozták a szintén térdszalagszakadást szenvedő jesét, úgy, h neki elbaszták elsőre a műtétjét.
9 éve
A választ nem is nekünk kell megadnunk. Csak abban segít, hogy ne csak ugyanazt a mantrát hajtogassuk, hanem hogy többféle rálátást adjon mindenkinek (már akik hajlandóak elolvasni az olvasmányt), hogy mennyire összetett a probléma.
Egyébként idevág, hogy Roberto Martínez arra utasította az orvosi és edzői stábját, hogy találják meg, mi lehet James McCarthy folyamatos visszasérülésének az oka, hogy képes legyen három meccset lejátszatni egy héten.
"A lágyszöveti sérülések a túlterhelésből adódnak, a játékos túl sok meccset játszik, szóval meg kell találni a megfelelő terhelési szintet az edzésekre, hogy az illető három meccset is tudjon egy héten játszani. Próbálunk segíteni neki ebben, szóval lehet, hogy meg kell változtatni az étrendet vagy a regenerálódás minőségét. Van, hogy egy játékos túl sok szénhidrátot eszik és ez gátolja a fejlődését és hasonló a helyzet a fehérjével is."
9 éve
Törölt felhasználó
Attól függetlenül, hogy nagyon király a cikk, nagyon frusztráló. Tökéletesen összefoglal mindent, amit eddig is tudtunk, de választ az égvilágon semmire sem ad - hogy is adhatna...

Szólj hozzá