Ezúttal, az Arsenal-nak már ismernie kell Michael Laudrup csapatának stílusát - gyors, okosan passzoló foci, nagyobb hangsúlyt fektetve a támadószellemre, mint Brendan Rodgers idején.

Ez már nyilvánvaló, azonban a dolog érdekessége abban rejlik, hogy Laudrup gyakran mérkőzésről mérkőzésre váltogatja csapata felállását, finoman változtatva a középpálya egyensúlyát. Habár, a welszi klub mindig 4-2-3-1-ben kezd, a játékosok sokszínűsége elérhetővé tesz sok taktikai változtatási lehetőséget.

A kulcs poszt az előretolt középpályás szerepköre, ahol Laudrup három teljesen különböző játékost játszatott. A szezon elején Michut használta a '10-es mezszámú' pozícióban. Annak ellenére, hogy a spanyol nagyrészt vállalat a gólszerzésben, tényleg szeretett ebben a mélyebb pozícióban játszani. Laudrup visszatért ehhez a szisztémához múlthéten, Luke More szerepeltetésével - aki sérült ezen a hétvégén - a csapat élén.

A második lehetőség, hogy elől egyedül játszassa Michu-t (ami valószínűbb) és mögötte pedig egy harmadik középső középpályást szerepeltessen. A volt Arsenal-os Leon Britton fittségi állapotától függ hogy Sung-Yeung Ki társa lehet-e, ami de Guzman előretolását eredményezné, mellyel a Swansea még több lehetőséget kapna a pálya közepén való dominálásra.

Azonban, van még egy harmadik eshetőség is - a három szélső használata. Routledge, Pablo Hernandez és Dyer egy könnyen mozgó, forgó támadó középpályás hármast alkothat Michu mögött, mint ahogy tették azt a Ligakupadöntőben a Bradford ellen.

Szóval kit is fog Laudrup használni ebben a pozícióban? Michu egy másik támadó mögött jelent majd gólveszélt? De Guzman a labdatartásért? Vagy egy született szélső a cselezési képességéért? Ezek a kérdések határozzák majd meg a Swansea játékstílusát és az Arsenalnak eszerint kell majd reagálni.