Az Arsenal idén végérvényesen új hősre lelt. A nyári herce-hurcák követően sokan féltették a csapatot, hogyan lesznek képesek áthidalni Samir Nasri, Gael Clichy és legfőképpen a kapitány, a zseniális gólpasszokat adó Cesc Fabregas elvesztését, de úgy tűnik, Arséne Wenger együttese állja a sarat.

A kemény kezdés után a csapat szépen talpra állt, már nincs messze a hőn állított Bajnokok Ligáját-érő hely sem a tabellán. A felzárkózás érdeme pedig nyilván az összes játékosé, ám közülük egy valaki folyamatosan kilóg a sorból: Robin van Persie. A holland csatár végre-valahára huzamosabb ideig is fitt tudott maradni, s talán először először láthatta őt az Arsenal közönsége ennyire összeszedetten, letisztultan és nyugodtan játszani hétről-hétre.

Talán az egész világ egy személyként szurkol van Persie-nek, hogy meg tudja-e dönteni a rekordot, amiről mindenki beszél: vajon a holland tud-e 36 gólnál többet szerezni egy naptári évben? Van Persie jelenleg 34-nél jár, amivel befogott egy másik nagy legendát, Thierry Henry-t. Alan Shearer 1995-ös rekordjának felülmúlásához azonban további három találatra van szüksége, s erre még lesz két bajnokika az évben: a Wolverhampton és a QPR elleni. S bár talán világszerte erről beszélnek az emberek, van Persie-t látszólag mégsem izgatja az egész.

Eddig 34 gólt rúgtam, annyit, amennyit korábban Thierry. Ez már így is komoly elismerés, hiszen Thiery az egyik, ha nem a legnagyobb játékos, aki valaha az Arsenalban játszott. Ezt utána csinálni, nagy fegyvertény.

- mondta van Persie.

Persze, hogy büszkévé tesz ez az egész, de valójában nem ez a fő célom. De ha összejön, nyilván nagyon boldog leszek. Nem akarom elátkozni magam ezzel a dologgal kapcsolatban. Nyilván tudok erről a dologról, de ez is csak a statisztikákról szól. Középső csatárként pedig az az ember dolga, hogy gólokat szerezzen.

A gólok azonban nem pusztán van Persie technikai zsenialitása miatt jönnek. Van, hogy a holland jókor van jó helyen, s persze a társak is szép számmal árasztják el a jobbnál jobb labdákkal. Van Persie azonban úgy véli, az a legfontosabb, hogy nyugodtan és felszabadultabban játszhat.

Idén egyetlen bajnokit sem hagytam ki, ráadásul az esetek többségében végig is játszottam azokat. Jó formába lendültem, frissnek is érzem magam, sőt, hajlamosabb vagyok kockáztatni is egy-egy döntésnél. Az, hogy egy remek csapatban játszok, ahol a társaim remek labdákat adnak, megkönnyíti a dolgomat, én is könnyebben vagyok hajlandó rizikózni, mivel nem csak egy esélyem van meccsenként, hanem négy vagy még annál is több.

Ugyanakkor számomra a futball nem csak abból áll, hogy szerezzem a gólokat. Talán kevesen tudják, de jó passzt adni számomra sokszor jobban élvezetesebb, mint gólt rúgni. Segíteni akarom a csapatomat, gólpasszokat akarok adni a társaimnak, szép játékot akarok játszani, de persze vannak olyan meccsek, ahol megelégedhetünk azzal is, ha tartjuk a labdát, mert annyira szenvedünk.

Jelenleg csak játszani szeretnék, imádom ennek a sportnak minden percét.

Van Persie szerződése a következő idény végén lejár, s a holland már többször is kijelentette, hogy maximum csak a mostani szezon végén, a nyáron ülne le az Arsenal delegátusával egyeztetni a hosszabbításról. Egy trófea minden bizonnyal segítene megtartani a gólzsákot, ugyanakkor jelenleg ez nem áll olyan közel a csapathoz: a bajnokságban 12 pont a hátrányuk a vezető Manchester Cityvel szemben. Van Persie azonban úgy gondolja, hogy a nagy különbség ellenére is van esélye az Arsenalnak, hogy májusban elsők legyenek.

Még mindig túl korai jósolgatni, még csak féltávnál sem járunk a bajnokságban. Bármi megtörténhet, az eddig rangadókon csupa meglepetés történt: a City lemosta 6-1-re a Unitedet idegenben, mi 5-3-ra vertük a Chelseat idegenben, és persze mi is beleszaladtunk egy pofonba a Manchester United ellen, még augusztusban. Ez is azt mutatja, hogy bármi lehetséges a bajnokságban.

Jelenleg csak győzni akarunk, és ehhez akarom segíteni a csapatot. Ismét kell egy jó sorozat, remélhetőleg az Aston Villa elleni győzelmünkkel elindult egy újabb. Fontos volt, hogy győzelemmel térjünk vissza a kisiklásunkat követően a City ellen. Most lesz két otthoni meccsünk a Wolves és a QPR ellen, ezeket is hozni akarjuk természetesen.

A kapitány pedig végezetül a társait dícsérte, akik között nem egy új érkező van.

Rengeteg új játékost igazoltunk, és nekik hetek alatt kellett felvenni a tempókat és hozzá kell szokniuk a ritmusunkhoz is. Kijár a dícséret Artetának, Mertesackernek, Benayounnak és persze a már jól ismert játékosoknak is, például Vermaelennek. Egytől-egyik remek jellemek, minden téren nagyon segítőkészek. Yossi például rengeteget dolgozik az edzéseken, mindent belead.

Mikel hét szezont húzott le az Evertonnál korábban, az előtt pedig a Rangersnél volt játékos másfél évig. Yossi szintén tapasztalt és Per-t sem kell bemutatni azok után, hogy 80-szor volt válogatott a német csapatban. Ezek mind nagyon nagy fegyvertények.

A csapatot valóban sokan féltették a túlzott játékos jövás-menéstől, de most az Arsenalnál új, és ami még fontosabb: pozitív hangulat árad, ami minden valószínűség szerint az eredményekre is kihat. Az Arsenal, ahelyett hogy összetört volna, inkább még inkább előrébb tör, és ez főként két embernek köszönhető: Arséne Wengernek...

...és Robin van Persienek.