Wenger elmondta, miért engedte el Nasrit
2011 Nov 29. 12:29A nyáron váltott csapatot a francia játékos
Az a legfrissebb hír Samir Nasriról, hogy nincs hír. Kivéve annyi, hogy az Arsenal a hivatalos magazin legújabb, júliusi számának címlapjára tette, meg az, hogy a játékos a Twitterén üzenete, hogy éppen nyaral, no meg hogy boldog apák napját kíván édesapjának.
De egy hangzatos szalagcím még mindig nem árválkodik az Arsenal.com-on, hogy megszületett az új megállapodás.
2008 nyarán az Arsenal akkori kulcsembere, Mathieu Flamini szedte a sátorfáját, és a szerződése lejárta okán ingyen igazolt az olasz AC Milan együttesébe, hogy megvalósítsa saját dédelgetett álmát. Az Arsenal - amely klub klasszis játékost nevelt belőle - így hoppon maradt, s egyetlen penny nélkül kellett megoldást találnia a védekező középpályán bekövetkezett lyuk miatt.
Wenger azonban - úgy tűnik - tanult a hibájából, ám közel sem eleget. Az Arsenal jellemzően négy éves szerződéseket köt játékosaival, s általában két évente ülnek tárgyalóasztalhoz a felek, hogy megvitassák a folytatást. Ennek az egyik pozitív véglete Aaron Ramsey, aki Nasrihoz hasonlóan 2008 nyarán igazolt a klubhoz, de azóta már kétszer is szignózhatott új papírokat Wengerrel.
Ugyanakkor az Arsenal vezetősége, beleértve Wengert és Gazidist is, súlyos hibát követett el akkor, amikor Gael Clichy és Samir Nasri ügyeit a szezonközbeni fontos meccsek miatt a nyárra halasztották, ugyanis emiatt a klub az összes lehetőségét elveszítette, hogy megfelelő pozícióból irányítsa a tárgyalásokat.
Wenger álláspontja magától értetődő: minél több pénzt akar látni azon játékosaiból, akiknél potenciálisan meg van az a lehetőség, hogy ingyen távozhatnak a klubtól. Jelenleg ez Clichyt és Nasrit érinti. A hírek szerint az Arsenal már ultimátumot is adott e két játékosnak a szerződésajánlat mellé: amennyiben a tervezetet nem fogadják el, transzfer listára kerül mindkettő és mehetnek, amerre akarnak. (Anglia és az első osztály kivétel.) Ezen forgatókönyv során az Arsenal még kapna pénzt a játékosok játékjogaikért - persze messze nem annyit, mint amúgy a piaci értékük -, ám minden egyes millióra szükség lehet az amúgy egyáltalán nem korlátlan büdzsében.
A koncepció Clichynél működik. A hírek szerint az AS Roma vezetősége már Londonban is járt, hogy tárgyaljon a francia bal szélső megvételéről, s első körben 8 millió eurót ajánlottak érte. Az Arsenal legalább 10-et szeretne, ám Wenger finoman sincs jó helyzetben a tárgyalások során. Egyedül annyi kikötés van a dologban, hogy angol klubnak nem adják el ezeket a játékosokat, az ellenfelek ne a mi jó kvalitású embereinkkel nyerjék meg akár a bajnokságot akár éppen előttünk...
Nasrival azonban más a helyzet, sajnos igazak lehetnek azok a spekulációk, melyek szerint a piszkos anyagiak húzódnak meg a háttérben. Wenger ezt apró nézeteltérésnek nevezte, ám úgy hírlik, Nasri 110-120 fontos heti fizetést szeretne magának kialkudni (s ezzel Fabregas-szintjére lépni az Arsenal zárt fizetési struktúrájában), míg a csapat 90 ezret ajánlott. (Voltak olyan hírek is, melyek szerint Nasri fizetési igényeit egyedül a Manchester City tudná fedezni, de ezek pletykaszagúak voltak.)
A magas labda azonban az Arsenal térfelén pattog, s ebben a fordulatban kulcsszerepet játszik egy harmadik fél, Cesc Fabregas jövője is. Nasri ugyanis jól tudja, amit mi tudunk, s amit Wengerék is tudnak: a csapat nem veszítheti el egy és ugyanazon időben a két kulcsemberét. Nasri szemszögéből nézve a dolgokat: ha Fabregas kiköt a Barcelonában, akkor Wenger ziher, hogy megadja neki a kért fizetést.
Fabregas jelenlegi nyilatkozataiból azonban fellélegezhetnénk, hiszen úgy tűnik, hogy a várakozásokkal ellentétben a spanyol mégis marad, Nasrinak ugyanakkor még az idő is a kezére játszik, ugyanis még van egy éve a jelenlegi szerződéséből. Az Arsenal köthet különféle megállapodásokat különböző klubokkal, amennyiben Nasri nemet mond az aktuális csapat ajánlatára, Wenger kénytelen lesz még elnézni egy évig, ahogyan szeretett 8-asa még elrúgja a bőrt a csapatban, aztán jövő nyáron ingyen továbbáll.
Ebből a példából - még ha ez egy meglehetősen pesszimista szemléletű forgatókönyv - két dolog tűnik ki egyértelműen. Az egyik, hogy a trófeák hiánya alapvetően hátráltatja az Arsenalt, hogy megtartsa a már meglévő és kiforrott játékosait, a másik pedig az, hogy Bosman-szabály ide vagy oda, itt lenne az ideje Wengernek olyan játékosokkal feltölteni a keretet, akik nem csak ugródeszkának használják a csapatot.
Őszintén remélem azonban, hogy Arséne Wenger - aki a héten tér vissza Londonba - hamarosan bejelent valami pozitívat Nasri ügyében, aki eddig végig csupaszív játékosa volt a klubnak. Ha a történelem igazolja magát, akkor Nasri nem fogja meghazudtolni önmagát, történetesen 2008 tavaszán, közvetlenül az Arsenalhoz való csatlakozása előtt, új szerződést írt alá egykori csapatával, a Marseille-el, hogy az anyagi gondban lévő klub ne csak filléreket lásson belőle, hanem egy tisztességes summát, amit írásban is rögzítettek. Ha mást nem, ennyit igazán köszönhet Wengernek és az Arsenalnak.
A nyáron váltott csapatot a francia játékos
Hozzászólások (42)
az a futball-történelem átigazolási üzlete lenne:D
Szólj hozzá