Az a legfrissebb hír Samir Nasriról, hogy nincs hír. Kivéve annyi, hogy az Arsenal a hivatalos magazin legújabb, júliusi számának címlapjára tette, meg az, hogy a játékos a Twitterén üzenete, hogy éppen nyaral, no meg hogy boldog apák napját kíván édesapjának.

De egy hangzatos szalagcím még mindig nem árválkodik az Arsenal.com-on, hogy megszületett az új megállapodás.

2008 nyarán az Arsenal akkori kulcsembere, Mathieu Flamini szedte a sátorfáját, és a szerződése lejárta okán ingyen igazolt az olasz AC Milan együttesébe, hogy megvalósítsa saját dédelgetett álmát. Az Arsenal - amely klub klasszis játékost nevelt belőle - így hoppon maradt, s egyetlen penny nélkül kellett megoldást találnia a védekező középpályán bekövetkezett lyuk miatt.

Wenger azonban - úgy tűnik - tanult a hibájából, ám közel sem eleget. Az Arsenal jellemzően négy éves szerződéseket köt játékosaival, s általában két évente ülnek tárgyalóasztalhoz a felek, hogy megvitassák a folytatást. Ennek az egyik pozitív véglete Aaron Ramsey, aki Nasrihoz hasonlóan 2008 nyarán igazolt a klubhoz, de azóta már kétszer is szignózhatott új papírokat Wengerrel.

Ugyanakkor az Arsenal vezetősége, beleértve Wengert és Gazidist is, súlyos hibát követett el akkor, amikor Gael Clichy és Samir Nasri ügyeit a szezonközbeni fontos meccsek miatt a nyárra halasztották, ugyanis emiatt a klub az összes lehetőségét elveszítette, hogy megfelelő pozícióból irányítsa a tárgyalásokat.

Wenger álláspontja magától értetődő: minél több pénzt akar látni azon játékosaiból, akiknél potenciálisan meg van az a lehetőség, hogy ingyen távozhatnak a klubtól. Jelenleg ez Clichyt és Nasrit érinti. A hírek szerint az Arsenal már ultimátumot is adott e két játékosnak a szerződésajánlat mellé: amennyiben a tervezetet nem fogadják el, transzfer listára kerül mindkettő és mehetnek, amerre akarnak. (Anglia és az első osztály kivétel.) Ezen forgatókönyv során az Arsenal még kapna pénzt a játékosok játékjogaikért - persze messze nem annyit, mint amúgy a piaci értékük -, ám minden egyes millióra szükség lehet az amúgy egyáltalán nem korlátlan büdzsében.

A koncepció Clichynél működik. A hírek szerint az AS Roma vezetősége már Londonban is járt, hogy tárgyaljon a francia bal szélső megvételéről, s első körben 8 millió eurót ajánlottak érte. Az Arsenal legalább 10-et szeretne, ám Wenger finoman sincs jó helyzetben a tárgyalások során. Egyedül annyi kikötés van a dologban, hogy angol klubnak nem adják el ezeket a játékosokat, az ellenfelek ne a mi jó kvalitású embereinkkel nyerjék meg akár a bajnokságot akár éppen előttünk...

Nasrival azonban más a helyzet, sajnos igazak lehetnek azok a spekulációk, melyek szerint a piszkos anyagiak húzódnak meg a háttérben. Wenger ezt apró nézeteltérésnek nevezte, ám úgy hírlik, Nasri 110-120 fontos heti fizetést szeretne magának kialkudni (s ezzel Fabregas-szintjére lépni az Arsenal zárt fizetési struktúrájában), míg a csapat 90 ezret ajánlott. (Voltak olyan hírek is, melyek szerint Nasri fizetési igényeit egyedül a Manchester City tudná fedezni, de ezek pletykaszagúak voltak.)

A magas labda azonban az Arsenal térfelén pattog, s ebben a fordulatban kulcsszerepet játszik egy harmadik fél, Cesc Fabregas jövője is. Nasri ugyanis jól tudja, amit mi tudunk, s amit Wengerék is tudnak: a csapat nem veszítheti el egy és ugyanazon időben a két kulcsemberét. Nasri szemszögéből nézve a dolgokat: ha Fabregas kiköt a Barcelonában, akkor Wenger ziher, hogy megadja neki a kért fizetést.

Fabregas jelenlegi nyilatkozataiból azonban fellélegezhetnénk, hiszen úgy tűnik, hogy a várakozásokkal ellentétben a spanyol mégis marad, Nasrinak ugyanakkor még az idő is a kezére játszik, ugyanis még van egy éve a jelenlegi szerződéséből. Az Arsenal köthet különféle megállapodásokat különböző klubokkal, amennyiben Nasri nemet mond az aktuális csapat ajánlatára, Wenger kénytelen lesz még elnézni egy évig, ahogyan szeretett 8-asa még elrúgja a bőrt a csapatban, aztán jövő nyáron ingyen továbbáll.

Ebből a példából - még ha ez egy meglehetősen pesszimista szemléletű forgatókönyv - két dolog tűnik ki egyértelműen. Az egyik, hogy a trófeák hiánya alapvetően hátráltatja az Arsenalt, hogy megtartsa a már meglévő és kiforrott játékosait, a másik pedig az, hogy Bosman-szabály ide vagy oda, itt lenne az ideje Wengernek olyan játékosokkal feltölteni a keretet, akik nem csak ugródeszkának használják a csapatot.

Őszintén remélem azonban, hogy Arséne Wenger - aki a héten tér vissza Londonba - hamarosan bejelent valami pozitívat Nasri ügyében, aki eddig végig csupaszív játékosa volt a klubnak. Ha a történelem igazolja magát, akkor Nasri nem fogja meghazudtolni önmagát, történetesen 2008 tavaszán, közvetlenül az Arsenalhoz való csatlakozása előtt, új szerződést írt alá egykori csapatával, a Marseille-el, hogy az anyagi gondban lévő klub ne csak filléreket lásson belőle, hanem egy tisztességes summát, amit írásban is rögzítettek. Ha mást nem, ennyit igazán köszönhet Wengernek és az Arsenalnak.

Kapcsolódó Hírek

Hozzászólások (42)

13 éve
Törölt felhasználó
A transfermarkt.de szerint, Denilson kivásárlási ára : 9 millió EURÓ, Almunia : 3 millió euró, Bendtneré : 8 500 000 euró , Lackóé pedig : 6 millió euró, ha ők mind távoznának a nyáron akkor : 26 500 000 millió EURÓ jönne be :D
13 éve
Törölt felhasználó
ááá,szerintem a Laci-Mani duó egy tizest lazán megér,az már 30 :D
13 éve
Törölt felhasználó
de egy Almunia-Laci ,Deni-boy, Bendő =26 misi sem lenne rossz :D
13 éve
Törölt felhasználó
azért nem kell túlozni:D:D:D

az a futball-történelem átigazolási üzlete lenne:D
13 éve
Törölt felhasználó
Arshapatya: Hát még ha Deni-boyért és Bendőért ajánlottak volna annyit! :D

Szólj hozzá