A múlt heti kettős vereséget követően az Arsenalnak illendő volt három ponttal visszatérnie a győztesek útjára, noha Arséne Wenger csapata nem volt irigylésre méltó helyzetben, miután egy ismét kőkemény összecsapás várt csapatára a Wolverhampton ellen, ráadásul idegenben.

Arséne Wenger is igyekezett felfrissíteni alakulatát, a Newcastle elleni meccset követően a Wolverhampton ellen például kezdhetett Andrey Arshavin, de Tomas Rosicky is. A Laurent Koscielny kiszabott két meccses eltiltás is ezen a mérkőzésen kezdődött, miután az angol szövetség elutasította az Arsenal fellebbezését. A francia védő helyett Johan Djourou játszott Sebastien Squillaci oldalán.

Az Arsenal ugyanakkor a szokásosnál is jobb kezdést produkált. Az elmúlt meccseken nemigazán brillírozó Marouane Chamakh már a 36. másodpercben betalált Alex Song remek beívelését követően. A marokkói csatár teljesen üresen fejelhetett Marcus Hahnemann kapujára, Chamakhot ismerve pedig ez nem okozott neki gondot. Az Arsenal 29-ese ezzel a találatával pedig rekordot állított fel: eddig egyetlen Arsenal-játékos sem tudott ilyen gyorsan betalálni az ellenfél kapujába.

Az ágyúsok eztán tartották az iramot, pillanatokkal később Andrey Arshavin került helyzetbe egy az egy ellen Hahnemannal, ugyanakkor az orosz támadó a kapusba lőtte a labdát.

Az első játékrész ezt követően már nem tartogatott különösebb izgalmakat. Az Arsenal picit langyosan, tartalékolva játszott, és sokáig az ágyúsok térfelén folyt a játék, ugyanakkor a Wolverhampton nem játszott pontosan, így nem igazán tudta veszélyeztetni Fabianski kapuját.

A fordulást követően már a második játékrész első öt percében kiegyenlíthettek volna a farkasok. Jack Wilshere egy felszabadításnál elcsúszott, a terület pedig szabaddá vált Milijas előtt, végül azonban Sagna becsúszásának köszönhetően maradt a 0-1.

Az Arsenal ekkor érezte, hogy nyomni kell, így, ha nem is a megszokott ütemben, de jöttek a támadások. Előbb Fabregas lövésébe értek bele, majd a 65. percben az előző meccsekből kiindulva jobb formát kifogó Arshavin találta el a kapufát.

A védőknek is volt lehetőségük a gólszerzésre, amellett, hogy rengeteg feladatuk volt hátul. Az egyik szögletnél Djourou passzolta a labdát Squillacinak, aki balszerencsésen luftot rúgott, ám még így is képes volt sarokkal a svájci elé tenni a labdát. Végül Djourou lövését szerencés módon blokkolták, így az eredmény 'csak' egy szöglet lett.

A meccs záró szakaszaiban volt a legtöbb dolga a Newcastle elleni hibázó Fabianskinak. Percekkel a rendes játékidő vége előtt Doyle kísérelt meg egy távoli löketet, ezt a lengyel kapus remekül védte.

A hosszabbítás harmadik percében pedig még ennél is nagyobb védés kellett Fabianskitól, amikor az Arsenal 21-ese Berra lövését hárította, megmenteve ezzel csapatát az olyan kudarcoktól, mint amilyent például az idei, Sunderland elleni meccsen éltek át.

A lomha, bágyadt meccset végül a 94. percben sikerült bebiztosítani, amikor Cesc Fabregas végre ismét bizonyította kivételes képességét, még akkor is, ha a spanyol középpályás, feltehetőleg a múltbeli ínsérülése miatt, mostanság szürkébben játszik. Fabregas ugyanis zseniálisan találta meg az előretörő Chamakhot, akinek megint könnyű dolga volt, hiszen a meccs záró szakasziban már a védők is támadtak a Wolverhamptonnál. A marokkói ugyanakkor jól oldotta meg a feladatát, és Arshavinnal ellentétben, sikerült mattolnia Hahnemann kapust egy az egyben is.

A csatár pedig ezzel a találattal nem csak hogy átvette az Arsenal házi gólkirályi címét, hanem újabb történelmet állított fel: a Premier Liga történelmében ugyanaz a játékos soha nem szerzett ilyen nagy időkülönbséggel két gólt ugyanazon a meccsen. Chamakh első és második találata között nem kevesebb, mint 92 perc 26 másodperc telt el.

Az Arsenal visszafogottságát a meccset illetően pedig jól szemlélteti az is, hogy a Wolverhampton birtokolta többet a labdát (52%-48%), ráadásul a passzolási pontosságuk is, ha csak egy százalékkal is, de jobb volt az ágyúsoknál. (78%-77%).

Folytatás a hétvégén, az Everton ellen, ismét idegenben.