Kétrészes rovatot indítottam, amelyben a 2009/10-es események kerülnek górcső alá bizonyos szempontok alapján. Az első részben az öt, számomra legemlékezetesebb Arsenal-meccset sorolom fel és írom le vele kapcsolatos érzéseimet. A kommentekben természetesen mindenki leírhatja a maga elképzelését, az enyémmel lehet egyetérteni vagy nem.

Everton 1-6 Arsenal
Történelmi szezonkezdet az Arsenaltól! Ez az 1-6 bekerült az Ágyúsok történelemkönyvébe, hiszen az egyik legjobb szezonrajttá lépett elő. A Goodison Parkból mindig nagy dolog elhozni a három pontot, de ez az elképesztő 1-6 felülmúlta minden várakozásomat. A rend kedvéért azért meg kell jegyezni, hogy az Everton híres a rossz rajtjairól és ellenünk sem voltak túl acélosak, miután az első két gól megtörte őket. Az eredmény viszont az, ami és ez nagyon mutatós.

Arsenal 6-2 Blackburn
Egy újabb találkozó, amelyen hat gólt szerzett a csapat. A találkozót sokáig szorosnak nevezhettük, hiszen a Blackburn egészen agilis volt és többször meg tudott újulni. Egészen parádés találatokat is láthatott a publikum, számomra a legkedvesebb Thomas Vermaelené, amely egy gyilkosan erős és kegyetlenül pontos balos löket eredménye. Nicklas Bendtner találata is tetszetős volt, valamint a Theo Walcott gólját megelőző összjáték. Thierry Henry a helyszínen tekintette meg az összecsapást: mit mondjak, jobb bajnokit keresve sem találhatott volna...

Arsenal 3-0 Tottenham
Akkor igazán édes a siker íze, amikor a városi riválist győzi le hazai pályán a csapat. Az Arsenalnak sikerült ez, ha nem is gálaelőadással, de szervezett és jó játékkal. Azt hiszem, Cesc Fabregas szóló után szerzett gólja egyike a szezon legnagyobbjainak, és ez a momentum erősen rányomta a bélyegét arra, hogy ez a bajnoki említve lett itt.

Arsenal 4-2 Bolton
Ez a találkozó úgy indult, mint egy rémálom, de a végén örömünnep lett belőle. Személy szerint teljesen lefagytam, mikor kétgólos hátrányba került a csapat, de innen is sikerült fordítani. Tomas Rosicky még az első félidőben lőtt egy gyönyörű gólt, a másodikban pedig Cesc Fabregas egalizált. Thomas Vermaelen már fordított egy szöglet után, Andrey Arshavin pedig végleg lehetetlenné tette, hogy a Bolton pontot szerezzen az Emirates Stadionban. Óriási küzdelem volt, talán az egyik legnagyobbaz idényben: s mi több, siker koronázta a törekvéseket. Nagyon jó mérkőzés volt!

Stoke City 1-3 Arsenal
Erről a bajnokiról mindenkinek Aaron Ramsey szörnyű sérülése jut eszébe, mint ahogy nekem is először. Valóban szörnyű, de talán ezen a meccsen mutatkozott meg az, hogy mekkora küzdővé tud válni egy csapat. Az Arsenalnak óriási lelki mélységből kellett erőt venni magán, ráadásul a súlyos lábtörés 1-1-nél történt. Cesc Fabregas a végén büntetőhöz jutott és belőtte. Óriási ünneplés vette kezdetét, Sol Campbell szinte szétszedte darabokra a reklámtáblát. Thomas Vermaelen ezek után még rátett egy lapáttal és még egy pofont adott a már amúgy is padlón lévő Stokenak: góljával 1-3-ra módosította az állást. A mérkőzés végén Fabregas összehívta a csapattagokat, ezekre a képekre minden Ágyús-drukker örökké emlékszik majd...