web stats
Belépés Regisztráció

Sol Campbell

Sol Campbell, a toronymagas hátvéd.

Összesen 9 játékos merészelt Észak-Londonban átvándorolni a Tottenhamtől az Arsenalba, de egyiknek sem sikerült akkora népszerűségre szert tennie, mint Sol Campbellnek.

A White Heart Lane-en ő volt a csapatkapitány, a korona ékköve, de Campbell a nemzetközi porondon is helyt állt, és még pályafutása elején helyt kapott a válogatottban. 23 éves korában Sol lett a második legfiatalabb játékos, Bobby Morre mögött (igaz azóta Michael Owen már felülmúlta) aki az angol válogatottat vezethette. Egy rövidke túra végig a Seven Sisters úton, és Campbell az Arsenalban találta magát, nagy játékosokkal körülvéve. Hamarosan az egyik legjobb hátvéd vált belőle.

Első szezonja pont úgy ért véget, ahogy a Spurstől való távozásakor akarta – trófeával. Egyszerre kettővel: az FA Kupát és a bajnokságot is megnyerte a csapat. Campbell Tony Adamsszel karöltve alkotta az Arsenal védelmének magját, és meg kell hagyni, az Arsenal történelmében nem képviselt senki akkora erőt a védelemben, mint ők ketten.

Sol bebizonyította, hogy jóformán legyőzhetetlen, és 2001 novemberében, amikor új klubjával a White Heart Lane-re látogatott, megmutatta, hogy a feszült helyzetekben is hideg fejjel tud gondolkodni. A médiafelhajtást, ami mindig körülötte összpontosult nagyon jól tűrte.

A pályán, az ereje az alkatában rejlett. Kirobbanó ereje és félelmetes külseje összhangban volt gyorsaságával. Érdekes, de az alkatához képest volt benne valami, ami nyugodtságot képviselt. Sosem akarta feladni, és sosem mutatta ki a fájdalom jeleit, ha megsérült – ezek a tulajdonságai hamar megszerettették a közönséggel.

A 2002-es duplázás után nyáron, Campbell úton volt keletre, a Korea-Japán által rendezett Világbajnokságra. Az Arsenal hátvédje annyira jól szerepelt, igaz Anglia a negyeddöntőkben búcsúzott a bajnokságtól, hogy bekerült a VB legjobb tizenegyébe.

Ez volt Campbell fénykorának első jele.

A következő idényben, állandó társ nélkül övé volt minden felelősség a védelemben. Ez ahhoz vezetett, hogy menedzsere „Szuper Sziklának” nevezte. Azonban az FA Kupa döntőjét eltiltás miatt ki kellett hagynia. Válaszként a 2003/ 04-es szezonban alapköve volt a „Verhetetlen” Arsenalnak abban az idényben, melyben az Ágyúsok mindössze 26 gólt kaptak a bajnokságban. A címet egy olyan közönség előtt nyerte meg, amely közönség őt addig éveken keresztül rendszerint kifütyülte. Abban az évben egy bizonyos Kolo Touré volt Campbell állandó társa a 49 veretlen mérkőzés jórészében. A fiatal elefántcsontpartinak nem is lehetett volna jobb mentora.

Kétségkívül a már öregedő Campbell az egyik legszebb pillanatot utolsó Arsenalos mérkőzésére hagyta. A hátvédnek vegyes érzelmekkel, magánügyi problémákkal teli szezonja volt, de minden erejét összeszedve vágott neki a 2006-os Bajnokok Ligája kiírásának döntőjéhez. 37 perc elteltével kiemelkedett a tömegből, hogy előnyhöz juttassa az Arsenalt Thierry Henry szabadrúgásából. Tudjuk persze, hogy ez a gól nem volt elég a győzelemhez, de a világ minden Arsenalszurkolója emlékszik arra a pillanatra.

Sol azon a nyáron hagyta el az Arsenalt, hogy új kihívásokat találjon. Meg is találta a Portsmouth csapatánál, ahol segített a csapatnak begyűjteni fél évszázad után az első trófeát.

Név: Sol Campbell
Születési idő és hely: 1974. szeptember 18., Plaistow (London)
Poszt: Hátvéd
Karrier az Arsenalban: 2001-2006
Mérkőzések az Arsenalban: 197
Gólok az Arsenalban: 11
Sikerek az Arsenalban: Angol bajnokság 2002, 2004, FA-kupa 2002


Kiadó reklámfelület

Facebook