Chu Young Park az Arsenal 2011-es nyári érkezője

Park Chu-Young leigazolására érdekes körülmények közepette került sor 2011 nyarán, amikor a fél lábbal már a Lille-nél játszó csatár London felé vette az irányt.

A dél-koreai csatár 2001-ben, egy helyi gimnázium focicsapatában kezdte meg az ismerkedést a játékkal. Teljesítményére már korán felfigyeltek, hiszen hamarosan helyet kaphatott a dél-koreai utánpótlás válogatottakban. Ezek közül a legnagyobb sikert a 2004-es ázsiai ifjúsági kupa megnyerése jelentette, amely hazája 11. címe is volt egyben, történelmet írván ezzel Dél-Koreának. A tornán Parkot választották meg a legértékesebb játékosnak, valamint ő kapta a helyi Aranylabda díját is.

Park 2005-ben, az FC Szöul színeiben léphetett pályára a dél-koreai első osztyálban, a K-Ligában. Első szezonjában rögtön 18 góllal és 4 gólpasszal örvendeztette meg a csapat szurkolóit, ezzel pedig az idény legjobb fiatal játékosa és egyben gólkirálya is lett. Európában már ekkor is felfigyeltek kivételes tehetségeire, Guus Hiddink például csábította volna a PSV-hez, ám a hollandok és Park klubja nem tudott megállapodni a csatár kivásárlási árában.

A játékos azonban folytatta a jó szereplését, így 2006-ban ott lehetett a dél-koreai felnőtt válogatottban, a németországi világbajnokságon. Park összesen egyszer játszhatott, Svájc ellen, a csoportkör harmadik mérkőzésén, ezen azonban őt választották meg a meccs emberének. Park ezután a 2006-os Olimpiai Játékokon is részt vett hazája színeiben, ahol egy árnyalatnyival jobb teljesítményt nyújtott, mint a világbajnokságon, ám gólt nem tudott szerezni.

Gyengécske bajnoki szereplései ellenére 2008-ban elérkezett az áttörés, amikor Park Európába került, méghozzá az AS Monacóhoz. A francia csapatnál összesen három évet töltött, és 91 pályáralépés alatt 25 gólt szerzett. A 2010/11-es idényben Park mindent megtett, ami tőle tellett: a Ligue 1-ben 33 meccs alatt 12-szer volt eredményes, ám ez sem segített a Monacón, amely csapat az év végén kiesett a másodosztályba.

Parkot azonban nem akarták veszni hagyni a nagyobb klubok, a legkomolyabb kérője például a 2010/11-es francia bajnok Lille csapata volt. A csatár átigazolása már a végső stádiumában járt (a két részes orvosi vizsgálatok első felét már teljesítette is Park), amikor közbejött az Arsenal és Arséne Wenger érdeklődése. Park ezek után London felé vette az irányt, s bár a Lille vezetősége mindent megpróbált (állítólagosan a reptérig üldözték Park-ot), a csatár ekkor már Angliában volt.

A játékos menedzsere utólag elnézést kért a Lille-től, de állítása szerint az Arsenal ajánlata túl jó volt ahhoz, hogy elutasítsák. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a dél-koreai törvények értelmében Parknak is be kell vonulnia a hadseregbe 30 éves kora előtt, így az Arsenalnál a jövőben eltöltött két és fél éve az utolsó esélye volt arra, hogy Európa egyik, hanem a legnagyobb ligájában játszhasson, méghozzá az egyik nagy csapatnál.